A csaknem végzetes napon, 1978. július 13-án a doktoriján dolgozó fizikus egy meghibásodott alkatrészt ellenőrzött a részecskegyorsítóban, abban a tudatban, hogy a protonnyaláb ki van kapcsolva. A biztonsági berendezés azonban csődöt mondott, a pozitív töltésű részecskesugár aktív volt, és szerkezet fölé hajolva a szovjet kutató feje keresztezte a csaknem fénysebességgel száguldó elemi részecskék útját. Így a kutató fején 76 GeV energiájú protonnyaláb ment keresztül, ami bemenetkor 200 ezer, a kimenetkor pedig már 300 ezer rad sugárdózist jelentett.