Miért bordázott függőlegesen a mozgólépcsők felszíne?
Reklama
Elgondolkodtál már ezen valaha?
Az első budapesti mozgólépcső 1931-ben épült, a Corvin Áruházban, amely egyéb különlegességeivel is a főváros egyik legforgalmasabb pontjává tette a Blaha Lujza teret. (A palotaszerű épületben vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is volt, emellett divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek, délutánonként pedig – természetesen élőben – szalonzenével szórakoztatták a vásárlókat.) Az áruház azonban a háború során kiégett, így az a mozgólépcső már nincs meg. A következő mozgólépcső szabadtéren épült: 1956-ban az Úttörővasút hűvösvölgyi végállomását és a BKV végállomását kötötték össze ezzel. A Ganz-MÁVAG építette, alapvetően kísérleti céllal: így szereztek tapasztalatokat a budapesti metróállomásokhoz tervezett mozgólépcsőkhöz. A műszaki átadás és a próbaüzem után már másnaptól (1956. május 25-től) utasok is használhatták, az úttörővasutas gyerekek felügyeletével. Ez a mozgólépcső 1973-ig működött. Később, a háború során tönkrement Sikló újjáépítésének tervei között fölvetődött, hogy esetleg egy hosszú mozgólépcsőt építsenek a helyére, de szerencsére ezt elvetették. Így a következő mozgólépcsőt a 2-es metró első szakaszának átadásakor (1970) kezdték használni a Budapesten közlekedők.
Forrás: Fabiosa