Reklám
Reklám

Miért bordázott függőlegesen a mozgólépcsők felszíne?

Reklama
Elgondolkodtál már ezen valaha?
A mai szerkezetű – tehát kiugró lépcsőfokokból álló – mozgólépcső tervét egy Nathan Ames nevű mérnök már 1859-ben szabadalmaztatta, „Revolving Stairs” („feltöltődő lépcsők“) néven. 1900-ban a New York-i magasvasút pályaudvarain már nagy kapacitású futószalagok működtek, amelyekre ráállva az utasok plüss-bevonatú korlátokba kapaszkodhattak. A lábuk viszont gyakran megfájdulhatott a vízszintes lépcsők hiányától. Nem volt könnyű megoldani, hogy a végpontokon elhelyezett, két, hatalmas kerék fordulásakor mi történjék a szalagra szerelt lépcsőfokokkal, hiszen ha azokat a szokásos módon, alsó támasszal rögzítenék, akkor az ívelt résznél egyszerűen letörnének az alapjukról. A problémát végül George A. Wheeler oldotta meg – a korszerűsített mozgólépcső formáját végül mégsem az ő nevéhez szokták kötni. Wheeler Nathan Ames ősmodelljéhez nyúlt vissza, amelyen lépcsőfokok gyanánt rovátkolt falécecskék voltak, amelyek helyett valahogyan valódi lépcsőfokokat kellett volna beilleszteni. Wheeler végül arra az egyszerű megoldásra jött rá, hogy az egyes lépcsőfokokat nem egyetlen tömbből kell előállítani, hanem függőleges lemezekből, hogy így, a lemezek fésűs elrendezése révén azok a kerékhez érve egymásba csúszhassanak.
Forrás: Fabiosa
Reklama

Hasonló cikkek